A megye legfontosabb természeti kincsei a földgáz, az építkezésben felhasznált kőzegek, a nátriumkloridtartalmú ásványforrások és az erdők.

A megye változatos és összetett gazdagsága olyan nevekkel büszkélkedhet, melyek érdeklődést ébresztenek és ugyanakkor tiszteletet sugallnak a gázkitermelés, az elektromos és hoenergia, a kémiai, a fakitermelési és fafeldolgozási, az építkezési anyagok és az élelmezési ágazatokban.
Kiemelkedő helyet foglal el a bútorkészítés, különösen a faragott bútorzat, az üveg- és ablakgyártás, a kerámia – Dicsoszentmárton, Marosvásárhely és Segesvár, a ruha- és konfekcióipar – Marosvásárhely és Segesvár, a boripar – Marosvásárhely és Régen, stb. Maros megye az egyetlen karbid termékeket (Dicsoszentmárton) és húros hangszereket (Régen) gyártó megye az országban.

A mezogazdaság – a megye második legfontosabb ágazata – régi hagyományokkal rendelkezik és kedvezo feltételeket nyújt majdnem minden vetemény termesztésére. A mezogazdasági területek 61%-át teszik ki a megye összterületének.

A megye gazdag kommunikációs hálozata 1846 km közutat foglal magába, melyből kb 18% nemzeti útvonal, 40% megyei és 42% községi útvonal. A marosvásárhelyi – vidrátszegi Nemzetközi Repülotér szolgáltatásait kb 1,5 millió lakos veszi igénybe 23.000 km2-es térségben, mely magába foglalja Maros, Beszterce, Hargita és Kovászna megyéket.

A természeti adottságokban rendkívül gazdag vidék, valamint a rengeteg kulturális emlékmu, kedvezo feltételeket nyújt a legszigorubb turisztikai követelményeknek is; Szováta, Marosszentszörgy, Alsóidecs, Jabenita, Laposnya csak egy része azoknak a helységeknek amelyek kedvezo feltételeket nyújtanak pihenésre és különbözo betegségek kezelésére.

A gazdag állat és növenyvilág, a természeti rezervációk, a mezozáhi sztyeppei bazsarózsa, az évszázados mocsári erdo, a nárciszmezok, a görgényi dendrológiai park boséges kínálatot nyújtanak a látogatóknak. A természeti szépségekhez változatos népi hagyományok társulnak: a görgényi leányvásár, a marosvécsi cseresznyevásár, a mezozáhi halvásár, a szentpáli dinnyevásár, a hodáki feleségek öntözése,az aratás ünnepe, a karácsonyi kántálás, a keresztény asztalülések, az esküvok és egyéb szokások a hagyományos közösség életéből.

A természeti szépségeket és népi hagyományokat kiegészítik a XIV.- XVIII. századi történelmi és épitészeti emlékművek, melyek magukon viselik az akkori európai stílusok nyomait: a segesvári, marosvásárhelyi, régeni, szászbogácsi, szászkézdi, marosfelfalusi templomok, a segesvári (XIV. század) és a marosvásárhelyi (XVII. század) középkori kastély, a radnóti várkastély, amely Bethlen Gábor és I Rákóczi György erdélyi fejedelmekre emlékeztet, a gernyeszegi és sáromberki kastélyok, a Toldalagi ház, mely az erdélyi barokk stílus jellegzetes képviselője.

Egy esetleges Maros megyei barangolás első állomása Marosvásárhely. Az ősi dák-román lakosság történelméről tanúskodó területen létrehozott település 1300 óta szerepel írásos dokumentumokban, mint Forum Sicolorum, Novum Forum Sicolorum, vagyis Vásár vagy a Székelyek Új Vására, mely a vidék legfontosabb gazdasági központjává lett.

A város gazdasági alapjait a kereskedők és céhmesterek tették le még a középkorban. Ezzel egyidőben a szellemi élet is fejlődésnek indult, így ma a municípium eroteljes gazdasági és kulturális központ. Ugyanakkor Marosvásárhely belföldön és külföldön is egyaránt ismert fontos orvosi központ, különösen a szívsebészet és urológia terén.

A város fontos kulturális intézmények – könyvtárak, múzeumok, színházak és zeneintézmények (Nemzeti Színház, Filharmónia, Megyei Könyvtár) székhelye. Marosvásárhely az iskolák, gimnáziumok, kollégiumok és egyetemek (orvosi, műszaki, pedagógiai, színművészeti egyetemek) városa is, ahol már a középkorban híres iskolákat létesítettek. A híres református iskola 1557 óta szerepel az okiratokban, 1718-ban foiskolává avatják. A kollégiumban híres, németországi, hollandiai, svájci egyetemeken végzett professzorok tanítottak, többek között Bolyai Farkas matematikus, akinek fia és tanítványa – Bolyai János – az újeuklideszi geometria megalapitója. Marosvásárhelyen 1754 után egy évszázadig működött a Királyi Tábla, Erdély Fobírósága, ahol sok román fiatal gyakornoskodott, kiknek körében megszülettek Avram Iancu, Alexandru Papiu Ilarian és más személyiségek forradalmi eszméi. Gróf Teleki Sámuel megalapította Marosvásárhelyen a ma nevét viselo könyvtárat, mely 1802 óta nyitotta meg kapuit az olvasóközönség számára. Kezdetben a könyvtár 40.000 kötettel rendelkezett, ezek száma ma már meghaladja a 200.000-t. Említésre méltó még a hatalmas ortodox templom, mely az ország legnagyobb festett felületű temploma.

Marosvásárhely ugyanakkor a virágok városa is, ahol a Rózsák terén – a megyeháza toronyórájával egyidoben – virágóra jelzi az ido múlását.

Marosvásárhelyről elindulva és a Maros folyásával ellentétes irányban haladva, a Maros és a Görgény vizeinek talákozásánál megérkezünk Régenbe, a környék legfontosabb városába. Az 1218 körül idetelepített szász lakosság által az egykori dák vár romjaira épitett város a XVIII. – XIX. században központja lesz a román nemzeti ujjáéledés eszméjének, melynek szellemi atyja Petru Maior könyvtudós, beteljesülését pedig a Nagy Egyesülés diadalíve fényjelzi.
Régen ma egy gazdag kulturális élettel kecsegtető város, belföldön és külföldön egyaránt mint a „hegeduk városa” vagy mint „Új Cremona” ismerik, ez utóbbi elnevezés is utalván a hegedűgyártásra. A régeni hegedűmesterek külföldön is nagy elismerésnek örvendnek, tanítványok tucatja érkezik még ma is Régenbe, hogy eltanulja a hegedűkészítés mesterségét.

Elhagyva a Küküllo menti, szolovel borított dombvidéket Segesvár felé vezet útunk, amely az egyetlen teljesen lakott közepkori vár Európában. Itt megcsodálhatjuk a szász gyarmatosok által létesített „Castrum Sex” középkori várat, melyet az okiratok 1280-ban említenek először. A múlt századból „Erdély gyöngyszemeként” ismert város különös varázsával hívogatja az arra utazókat. A város központját a Várhegy felso részén elterülő menedékvár alkotta, melynek utcáin számos nevezetes személyiség fordult meg az idok folyamán. A legnevezetesebb közülük Vlad Dracul, Mircea cel Batran fia, aki 1431-1436 között itt is lakott. Feltehetoen Vlad Dracul (aki Dracula néven is ismert) Segesváron született.

A festoi táj és a történelmi múlt Segesvárt különbözo kulturális események színhelyévé tették: a Nemzetközi Középkori Művészeti Fesztivál, a régizene fesztivál, stb.

Segesvár várát az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította. A legfőbb turisztikai látványosság a 9 védőtorony, melyek közül a legfontosabb az Óratorony, a Középkori fegyverek múzema, a Vlad Dracul ház, a Szarvas ház, a Velencei ház, a Vártemplom, a fedett lépcsok.

Dicsoszentmárton a középkorban keletkezett falu, mely a Stefan cel Mare, majd pedig Petru Rares által uralt Cetatea de Balta nevű várhoz tartozott. Annak ellenére, hogy már 1228 óta ismert, a helység csak a XX. század elején fejlődte ki magát várossá. Ezt elosegítette gazdag földgáztartaléka, mely számos iparágban nélkülözhetetlen nyersanyagforrás.
A megye legújabb városai Ludas és Radnót, a mezoségi falvak gravitációs központjai.

Turisztikai szempontból a megye egyik nevezetessége Szováta gyógyfürdo, mely több mint százéves hagyományának köszönhetően határon túli hírnévre tett szert. A kezelőközpontban igénybe vehető gyógykezelések krónikus reumás betegségek, posttraumás állapotok rehabilitációja, idegrendszeri betegségek, krónikus női betegségek, krónikus tüdő- és légúti betegségek (kivéve TBC), szív- és érrendszeri valamint bőrbetegségek esetén nyújthatnak hatásos segítséget a gyógyulásban.
A fürdőváros lehetőséget nyújt nyáron természetjárásra, horgászásra, lovaglásra, télen pedig síelésre.

A megye természeti adottságaira alapozva, Maros megye közigazgatásának elsodleges célja a megye folyamatos és tartós fejlesztése, a városok és falvak közti különbségek csökkentése, valamint az életszínvonal növelése a megye minden lakosa számára.

A gazdaság fejlesztése , különösen pedig a turizmus fejlesztése nem lehetséges egy minőségi infrastruktúra kialakítása nélkül, így a Maros Megyei Tanács és a helyi közigazgatás próbálkozásai szorosan kapcsolódnak az infrastruktúra fejlesztésére szánt források felterképezéséhez.

Ugyanakkor előnyben részesül a külföldi partnerekkel kialakított kapcsolatok támogatása, a gazdasági, kulturális kapcsolatok felkarolása, a közös tervek kidolgozása és a külföldi befektetők ösztönzése. Maros megye testvérmegyei kapcsolatot alakított ki a magyarországi Gyor -Moson- Sopron és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével és a kínai Shanxi tartománnyal, ezenkívül szoros kapcsolatokat tart fenn az olaszországi Lecce tartománnyal és a franciaországi Montigny le Bretonneux várossal.

A Maros Megyei Tanács szem előtt tartja a megye együttműködési ajánlatainak alapos ismertetését a megye reprezentatív területein, mint kiindulópont bizonyos tervek elokészítésére és megvalósítására külföldi finanszírozással (EU, Világbank, stb).
Természeti és kulturális örökségének, értékes emberi erőforrásainak és gazdasági potenciáljának köszönhetően Maros megye bármikor hasznos partnerré válhat a hosszútávú
tervek kivitelezésében.